Egy ártéri fás legelő felderítése mindig izgalmas. Itt kis területen koncentráltan fordulnak elő koros nyár- és fűzfák, melyekből jó eséllyel futhatunk hatalmas példányokba.
A Solt-Révbérpuszta közelében található fás legelőt ma is használják. A terület szépen kirajzolódik a fentrol.hu 1966-os felvételén:
Mára a fák töredéke maradt csak meg, és a nagyobbak is legfeljebb erős ötszázasok. Van itt egy 625 cm-es törzskörméretű fűz, de az alacsonyan elágazó.
Ugyan nincs erre igazán nagy fa, ha erre járunk érdemes felkeresni ezt a szép területet.
Következő célpontunk a dunaszentbenedeki ártér fás legelője volt, melyről Varga Anna országos adatbázisa nyomán értesültünk. A legelő az ártér mélyén, a Bum-szigeten található. Mi a géderlaki kompkikötőtől, északról közelítettük meg.
Panorámás budi útközben:
Az ártéren egykor kiskertek sorakoztak, azonban mára szinte mindent beszántottak, a környező épületek pusztulnak:
Több komoly nyárfa is utunkba akadt, a legnagyobbak 5,5 méter körüliek voltak.
A Pakssal szembeni ártér:
Nincs már messze a Bum-sziget:
Már a sziget bejáratánál tartottunk, mikor keletre, egy szántóföld túloldalán tölgyek sötét lombja és egy toronymagas nyárfa tűnt fel:
Az ilyen hívogató lombok persze beszívják az embert az erdőbe. A tölgyek nem bizonyultak méretesek, a nyárfa annál inkább. Törzskörmérete nem kiemelkedő (éppen 6 méter fölött van), viszont tömege egyszerűen lenyűgöző. Magasságával és masszív lomkoronájával kevés másik nyárfa veheti fel a versenyt.
Hiába kutattam emlékeim között, sem élőben, sem képen nem láttam még ilyen nyárfát. Az eddigi nagy kedvenc szabadbattyánit is maga mögé utasítja.
Miután kigyönyörködtük magunkat, a legelő felé vettük irányt. Már a szigetre vezető töltés mentén nagy füzek és nyárfák álltak.
A szigetre érve szinte egyedülálló látvány fogadott: nagy fűz és nyárfák mindenfelé:
Kezdésnek egy gnómszerű, 730 cm-es nyárfát mértünk:
Utána pedig a sziget királyát, egy 760-as füzet:
Lenyűgöző törzs:
Egy 675 cm-es nyárfa a szomszédja:
A legelő északi csücskénél:
Ilyen 500-as nyárfából több is akad erre:
A déli részen a fűzfák dominálnak:
Romos, 660 cm törzskörméretű fűz a bozótban:
Szépreményű, 645 cm-es nyárfa egy sűrűbb részen:
A lórévi legelőn tízzel több listás fa van, de ez a terület több szempontból mégis felülmúlja. A világtól szinte teljesen elzárt, hosszú gyaloglás árán érhető csak el, ma is intenzíven használják, szemét pedig gyakorlatilag nincs a környéken. Itt járva mégis volt némi rossz érzésünk: tucatnyi fát láthatóan a közelmúltban távolítottak el a legelőről, némelyikük tuskója 2 méter átmérőjű volt:
És valóban, a GoogleEarth műholdképei alapján ezeket a fákat 2011 és 2013 között, feltehetőleg egyszerre vágták ki. A fakivágások okát csak találgatni tudom, Natura 2000-es területről van szó, így gondolom valamilyen védettséget is élvez. "Akkor és most", csak néhány fát kiemelve:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése