Tekergés az országban II.

Szerintem Somogy megye határait direkt úgy húzták meg, hogy a lehető legtöbb fás legelő a területére essen. Somogy megye északkeleti részén, Nagyberény és Daránypuszta között (a Somogy - Fejér - Tolna határtól nem messze) bukkant fel ez az elbozótosodott legelő, többnyire 3-400-as tölgyfákkal. Nem volt időnk átkutatni a legelőt, talán akad itt nagyobb fa is.

Nem ismerek több hasonló területet errefelé, de a jelek arra utalnak, hogy érdemes errefelé is keresgélni.

Már jóval délebben, a Baranya megyei Oroszlón pillantottuk meg ezt a kocsányos tölgyet egy ház udvarán. Törzse lefelé erőteljesen megvastagodik, mi 495-500 cm körülinek mértük. Pár száraz ágat leszámítva egészséges, még bőven listássá nőhet (46° 13.166', 18° 07.424').

A Bartha-féle falistában szerepel egy 675 cm-es geresdi akác Papp Józseftől 1962-ből. Az ilyen régi, hatalmas fákról szóló adatok mindig felkeltik a figyelmemet, ez a fa sem hagyott nyugodni. Kicsit utánanéztem a helynek és az interneten sikerült is találni képeket egy nagy akácról Kisgeresd határában (46° 07.487', 18° 31.850').

A fa 475 cm-es körméretével ugyan két méterrel elmarad a listában jelzett adattól, de jelenleg így is a harmadik legnagyobb az országban. Különös véletlen, hogy pont van arra egy ilyen akác, esetleg lehet is némi köze a régi adathoz, bár 50 évvel ezelőtt ez a fa jó egy méterrel kisebb lehetett.

Az akác nincs jó állapotban, kérge sok helyen leesett, száraz ágai fehéren nyúlnak az ég felé. Az egyik irányból azonban még jól mutat. Mellette egy 1890-ből való kereszt áll.

Innen már nincs messze Szebény, úgyhogy az itt álló rekorder molyhos tölgyet nem lehetett kihagyni. A fa óriási élményt nyújtott, annyira más mint a többi tölgy. Mintha egy másik világból csöppent volna ide, nem hasonlítható semelyik másik fához.

6,5 méteres törzskörméretével messze a legnagyobb molyhos tölgyünk. Egészséges, egy odvát betonnal öntötték ki, de már csaknem teljesen benőtte. Sajnos szélnek kitett helyen áll, ami meg is látszik az északi oldalán, itt kissé hiányos a koronája. Jó lenne védősávként fákat ültetni a szél útjába.

Volt még egy kis időnk, úgyhogy elugrottunk Zengővárkonyra is. Nem készültem koordinátákkal, így az irányt elvétve nem a nevezetes, nagyobb fákat rejtő északi gesztenyésbe, hanem a nagyobb kiterjedésű nyugatiba jutottunk. Itt elképesztő méreteket öltött a kéregrák pusztítása, a gesztenyevész nem hagyott ép fát. Egy már korábban feltérképezett 570 cm-es gesztenyét sikerült találnunk, ez a többihez képest még viszonylag jó állapotban van.

Ránk sötétedett, a másik gesztenyésre már nem jutott idő. Szerencsére az ottani fákat beoltják a betegség ellen, így azok egyelőre védelmet élveznek.