Arra gondoltam, a rendelkezésemre álló régi fás könyvekből időről-időre közzé fogok tenni képeket. Érdekes látni, egykor milyen famatuzsálemek álltak az országban, illetve a ma még élők mennyit változtak az évtizedek alatt.
A jelihálási Ambrózy-bükkel kezdeném, mely nemcsak kora és mérete miatt érdekes, hanem azért is, mert a hírek szerint már elpusztult, azonban Bakai Gergely nemrég jelentette, hogy a fa még él, ami engem eléggé meglepett.
Már 1952-ben is romos volt, össze-vissza vésett törzsében hatalmas üreg tátongott. A legrégebbi bevésés, amit a képen találtam, 1910-ből származik. A képen látszik, hogy egykor hatalmas, szétterülő koronája lehetett.
Vajda Ernő már 50 ével ezelőtt is 400 évre becsülte a fa korát. Habár ez a 450 év biztosan túlzás, a bükkök között így is a legöregebbek közé tartozik, szerintem 200-250 év elképzelhető.A következő kép a 70-es években készült. A fa körül tarra vágátk az erdőt, csoda, hogy életben maradt.
Sajnos még nem volt alkalmam meglátogatni a bükköt, de Bakai Gergely és Lukács Róbert 2009-es képei megtekintehetők itt és itt.Források:
Vajda Ernő: Öreg fák (1969)
Lussa Vince, Temesi Lászlóné: Arborétumok Vas megyében (1977)
Eszméletletlenek a forrásaid :)
VálaszTörlésA képeket látva már én is elhiszem hogy a legidősebb bükkünk. Amíg a törzs teljes volt bőven 6 méter feletti lehetett a kerülete.
Magam is mindig sokat tűnödök a bükkök életkorán. Nyilván a "környezet" rengeteget számít, hiszen "gazdagabb" területeken gyorsabban nőnek. Már az 52-es képen is nagyon öreg volt... Nem tudok nem párhuzamot vonni a Normafával. A már pusztuló Normafáról mondta akkoriban Gárdonyi Albert (Budapest híres levéltárosa), hogy a fa legfeljebb 150 éves lehet. Pedig már 1840-ben is hatalmas és híres volt, mikor Normafaként kezdték emlegetni (azelőtt más nevei voltak). 1890-ben gyakorlatilag a 70 százaléka megsemmisült, s még így is majd 40 évig élt. A 150 év teljesen kizárt. Meg lehet nézni, hogy az 1900-as képeken (a legkorábbi 1899-es) a mellé ültetett két kis nevelt fa mára hogyan néz ki. Én nem mondanám meg róluk, hogy 120 évesek. Az 1960-as években az emlékére ültetett bükk még szinte csemetének hat. Lassan növő fajról lévén szó szerintem sok példányuk idősebb, mint gondolnánk. G
VálaszTörlésUi.: Gyönyörű és érdekes képek. Esetleg rendelkezel az Ötvöskónyi hársfáról háború előtti képekkel? Állítólag 14 méteres volt a kerülete... Antikváriumban találtam egy Hajdúsámson című könyvet, amelyben állítólag írnak a Bényei nyárfáról. Még vacilálok, érdemes-e megvennem...
Kedves Gergő!
VálaszTörlésA fák életkorát nagyon nehéz megbecsülni, hiszen ahogy írtad, rengeteget számít a fák termőhelye, de még a fa egyéni adottságai is. Éppen ezért még az sem olyan egyértelmű, hogy egy faj gyorsan növőnek számít-e. Persze vannak olyan általánosítások, hogy a tölgy lassan, a platán gyorsan nő stb., de vannak olyan tölgy-és bükkpéldányok is, melyek elképesztő növekedési ütemet mutatnak, és simán lekörözik az amúgy gyorsan növőnek számító fajokat. (Például az egyik 500-as sárvári tölgyre gondolok, mely évente 5 cm-t gyarapodik.)
Sajnos a Normafáról nem sokat tudok, még azt sem, hogy mekkora volt, így aztán pláne nehéz a becslés. Ráadásul az is gyakran előfordul, hogy egy nevezetes fa elpusztulása után egy közeli, másik idős fát hívnak ugyanúgy. Számomra még az sem elképzelhetetlen, hogy az 1840-ben élt hatalmas és idős bükk nem ugyanaz, mint az amelyik az 1899-es képen látható. Sokszor hozom fel példaként a balatoncsicsói bükkö(ke)t. Valaki Vajda Ernő könyvét lapozgatva azt gondolná, hogy a nemrég elpusztult 600-as bükk már a 60-as években is milyen óriási volt, aztán kiderül, hogy a két fa nem is ugyanaz. (Lehet, hogy mikor ő ott járt a "nagy" csicsói bükk még 500-as sem volt.)
Sajnos az ötvöskónyi hársról nincs képem (már rég felraktam volna :) ). Szerintem a helyszínen lenne érdemes érdeklődni, a helyieknek talán van régi képük. Nem tudom milyen a hajdúsámsonos könyv és mennyibe kerül, de ha van benne kép egy 20 méteres nyárról, akkor minden kincset megér :)
Ha legközelebb kint járok a Normafánál, lefényképezem a 2 hársfát (amelyek 110 és 120 év közöttiek), valamint az 1960-as években ültetett bükkfát. Szerintem szemléletes lesz látni, milyen lassan nőnek. A könyv címe egyébként "Hajdúsámson", jelenleg még ezen a linken elérhető, bár nem tudom, mi van benne. http://bookline.hu/search/search!execute.action?inner=true&searchfield=hajd%C3%BAs%C3%A1mson&tabname=antikvarium
VálaszTörlésA Normafa után folyamatosan kutatok, az egyetlen értékelhető festményen akkora, hogy megfordult a fejemben, hogy esetleg a művész szándékosan felnagyította. Egyébként a fának hatalmas az irodalma, nap mint nap jártak hozzá fel az emberek, kizártnak tartanám, hogy ne lenne ugyanaz a két fa. Az egyik múzeum ígért róla 1890 előtti fényképet, ha meglesz (a fénykép fényképe), feltétlenül elküldöm.
http://onp.nemzetipark.gov.hu/_user/downloads/jeli%20arboretum/foto.pdf
VálaszTörlésEzen a linken 2 db (1930-as évek elején készült) kép látható a nevezetes bükkfáról. Szerintem akár ide is lehetne őket tenni.
Köszönöm a linket! Egyszer jó lenne egy helyre (egy honlapra) összegyűjteni a régi képeket.
VálaszTörlés