Szeged, Gyula és Szarvas környéke az Alföld famatuzsálemekben leggazdagabb részei közé tartozik. A múlt héten ide látogattunk el, így sok nagy fát csodálahattunk meg.
Az első fa, amit felkerestünk, a harkakötönyi tölgy volt, Szeged felé hajtva éppen útbaesett. Homokos úton haladtunk, feketefenyveseket, fehérnyárasokat hagytunk el, egy tanyán kértünk útbaigazítást, mire egy akácosban megtaláltuk. Tényleg teljesen valószerűtlen ilyen fát találni ezen a vidéken. Magas, egyenes törzsű, talán az egyik legimpozánsabb tölgy, amit eddig láttam. Törzskörmérete 675 cm.
A viharok már erősen megtépázták a koronáját. Nagy ágait huzalok fogják össze, szétnyílt törzsét két menetes szár tartja egyben.
Nagy vihar készülődik, kicsit meg is áztunk.
A következő két nap Szeged környékén néztünk fákat, és maga Pósfai György volt a kalauzunk. Először a deszki tölgyfát látogattuk meg. A fa jó állapotban van, hatalmas koronájú.A deszki tölgy. Törzskörméret 620 cm:
Másnap nyárfanézőbe mentünk. Első célpontunk a percsorai gátőrház közelében álló Hétnővér nyárfa volt. Dóc felől egy töltésen közelítettük meg. Útközben gyurgyalagcsapatokat figyeltünk meg, György ritka madarat, egy barna kányát is észrevett.Kócsagtelep:
A hatalmas fehér nyár a töltés tövében áll, törzskörmérete egy kiálló csonkkal együtt mérve alig marad el a tíz métertől. A közelében álló tábla szerint 140 éves, ami teljesen elképzelhető.
Mellette igen kicsinek érezzük magunkat.
A nagy nyárfa csak bemelegítés volt, az igazi kaland csak ezután következett. György javaslatára gumicsónakal átkeltünk a Tiszán, hogy a körtvélyesi holtág nagy nyárfáit is megnézzük.Egy kikötésre alkalmas helyet kéne találni:
Mindjárt a túlparton a nyárfák talán legszebb példányát csodálhattuk meg. A Hétnővérnél ugyan kisebb körméretű, de még lenyűgözőbb ez a fa. A rakétaszerű, hibátlan törzshöz 730 cm-es körméret és hatalmas korona társul:
A másik oldalról:
A körtvélyesi dzsungel sok óriást rejt még. Nem messze az előző fától áll ez a csaknem 8,5 méteres törzskörméretű nyár:
Az erdő számos hatszázas nyárfája közül kettővel találkoztunk, a többire most nem jutott idő. A viszafelé úton is páratlan élményben volt részünk: öt fekete gólyát láthattunk igen közelről, egy tölgyfa száraz ágáról repültek fel.Szegedet elhagyva Gyula felé vettük az irányt. Több nagy fát is útba ejtettünk, köztük a Békéscsaba határában álló nevezetes fehér nyárfákat: a Bandikafát és a Cimbora-/Jancsikafát.
A Bandikafa. Nevét a szerencsétlenül járt báró Wenckheim Bandikáról kapta, aki leesett a fáról és nyomorék lett. A fa lassan listás méretű lesz, törzskörmérete 585 cm.
Innen pár száz méterre áll a Cimborafa. A előző fánál jóval nagyobb törzsének kerülete 745 cm.
Roskatag, töredező óriás.
Következő nap a Bányaréti-tölgyest és a mályvádi tölgyet kerestük meg. A fák hosszú gyaloglással érhetők el. Utunk a határ mellett, a Fekete-Körös partján majd erdőben vezetett.Az erdőbe belépni tilos és életveszélyes:
Nem hagytuk, hogy a figyelmeztető táblák elriasszanak, és nem is bántuk meg. Az erdőben zengett a madárdal, többfelé őzeket riasztottunk meg, az erdő alja pedig hatalmas őzlábgombákkal volt tele.A Bányaréti-tölgyes. A fák várakozáson felüli méretűek voltak. Hat négyszázast és egy ötszázast is mértünk.
495 cm-es törzskörméretű tölgy:
Ez itt a legvastagabb, törzskörmérete 515 cm:
Sajnos a tölgyes pusztul, a matuzsálemek száradnak és nincs utánpótlásuk. Magyarország 1000. természetvédelmi területe:
A tölgyest magunk mögött hagyva továbbindultunk a mályvádi tölgy felé. Az öreg tölgy egészséges, koronája órási, törzse magas és sértetlen. Törzskörméret: 610 cm.
Az erdő királya távol a világ zajától:
A túra után jólesett a fürdőzés a gyulai Várfürdőben. Az élvezetet fokozta a park hatalams, 750 cm törzskörméretű platánfája:
Sajnos koronájának egyik fele szárad, de azért még jó állapotban van.
Utunk következő állomása Szarvas volt. Útközben beugrottunk Gerlára. A kastély rettenetes állapotban van, a parkot felverei a gaz és a bozót. Szép formájú ötszázas tölgye is pusztulásnak indult:
Nem messze található Póstelek. Azt hallottuk, hogy itt is lehetnek nagy fák, így ide is benéztünk. Elhanyagolt park és egy teljesen romos kastély fogadott bennünket. Igazán nagy fát nem találtunk, a legérdekesebb talán egy 80 cm-es törzskerületű borostyán volt, mely egy háromszázas tölgyre futott fel.Póstelek nyomós kútja:
Szarvasi szállásunk a Körös holtágának partján volt, közel a hatszázas tölgyeket rejtő Anna-ligethez. Itt is vízen közelítettük meg a fákat:
Szerncsére mindkét tölgy él még, korábban hallottunk olyan hírt, hogy az egyik elpusztult.A kisebbik hatszázas: kerek koronájú, egészséges fa:
Azért itt is volt munka az aljnövényzettel. A hibátlan törzs 640 cm körméretű.
Tőle pár méterre áll a másik tölgy. Törzse nagyon ki van korhadva, kerülete 650 cm.
Koronájából időről-időre nagy ágak törnek le. Nem sok ideje lehet hátra.
Vannak itt még nagy tölgyek. Ez a kastéllyal szemben álló példány 515 cm törzskörméretű:
Ha már Szarvason jártunk, nem hagyhattuk ki a híres arborétumot, a Pepi-kertet sem. A szép gyűjtemény legnevezetesebb fája egy mamutfenyő, mely alig több mint egy évszázad alatt is tekintélyes méreteket ért el: törzskerülete 560 cm.
A park egyik idősebb részén ötszázas kocsányos tölgy lepett meg minket:
Egy másik arborétumba, a tiszakürtibe is ellátogattunk. Legszebb fája egy 580 cm-es törzskerületű pompás tölgyfa:
Jókora korona, méretes törzs. Egy tisztás közepén áll, nagy helye van.
Hazafelé menet még megnéztük Hetényegyháza hatszázas tölgyének maradványait. A fa 2006. júniusában kettéhasadt. Törzsének egy része állt még egy darabig, majd az is ledőlt. Emlékére a csonk mellé makkjából nevelt tölgycsemetét ültettek.
