2011. február 4., péntek

Svájc

Svájc: hatalmas hegyek, gazdagság, csoki, karóra, bankhitelek... Elsőre ezek jutnak eszünkbe, ha Svájcra gondolunk. Vegyük fel erre a listára a nagy fákat is!

A kis ország bővelkedik a famatuzsálemekben. Az utóbbi időben kétszer is Svájcba látogattunk, útjaink során nagy fákat is felkerestünk. Elsőnek a linni hársat.


Talán ez Svájc legnevezetesebb fája. Hírnevét pazar formája és hatalmas méretei mellett valószínűleg csodás fekvésének köszönheti. Koronája alól hatalmas kilátás nyílik a környező vidékre és a távoli, havas hegycsúcsokra.


Élete során sok vihart átélhetett, koronája a törésektől aszimmetrikus:


Ennek és a következő fának az adatait valahova elkevertem, így pontos törzskörméretet nem tudok megadni. Nekem 1080 cm rémlik.


Az út második dendromániás állomása Thun (Gwatt) volt. Tölgyfája egyik legnagyobb az országban, törzskörmérete 830 cm körül van.


Pillantás a lombkoronába:


A Thuni-tó nyáron:


Azért nem csak fákat kerestünk. Az út másik fénypontja a Matterhorn meglátogatása volt Zermattban. Ez a hegy a hegymászók álma. Ritka szerencse teljes pompájában látni. Mikor ott jártunk, tiszta idő, szikrázó napsütés fogadott.


Januárban ismét Svájcban jártunk, most a gesztenyék kapták a fő szerepet. Ticino (Tessin) kanton híres gesztenyéiről. Itt több, mint 300 gesztenyét tartanak számon, melyek törzskörmérete meghaladja a 7 métert. Készült egy lista is, mely 102 fát tartalmaz közülük (>). Ezekből választottam ki 5-6 darabot, melyek felkeresésére egy délutánt szántunk.

790 cm-es gesztenye Primadengoban:


A gesztenyebőség talán a remek klímának köszönhető. A hegyvonulatok között meghúzódó párás völgyekben enyhe a tél. Errefelé a kenderpálmák is remekül érzik magukat, több száz méteres magasságig egyik kertből sem hiányozhatnak.


A következő fát Chironicoban kerestük fel. Ez lehet Svájc legnagyobb fája. A faluközpontban álló ősöreg gesztenye törzskörmérete 1180 cm.


Belseje hatalmas odú, törzsének nagy része hiányzik. Ágainak többsége száraz, nem sok ideje lehet már hátra.


Innen pár száz méterre található a szomszédos település, Grumo. Itt két 700-as gesztenyét szemeltem ki a listából, melyek közül csak egyet sikerült megtalálnunk. Több 600-as fát mértünk végig, mire megleltük. Ennek törzskörmérete 770 cm. A háttérben hatszázasok:


Egy szép hatszázas ez is, errefelé nem számít különlegesnek:


Ez a fa is jó nagy lehetett:


A falu határában egy út mellett még két meglepetésfát is találtunk, ezek nem szerepeltek a listában. Mindkettő törzskörmérete eléri a 8 métert, ez az egyik:


A másik a kép bal oldalán, látható. Egyetlen, ferde oldalága maradt. Középen pedig egy közel 7 méteres gesztenye:


Sajnos a gesztenyevész itt is szedi áldozatait. Egészséges fát nemigen láttam, ami elég elszomorító volt.

Hogy azért ne csak gesztenyéket lássunk, egyik nap elugrottunk Chatillonba. Itt áll Svájc legvastagabb tölgyfája. Egy szép legelő közepén terpeszkedik, ötszázasok társaságában.


Remek fa, törzskörmérete 870 cm.


A tölgy teljes pompájában:


Törzsét többször villám sújtotta. A törzs alsó részén a hiányzó kéregrészeket falemezekkel pótolták.

2010. szeptember 21., kedd

A lovászpatonai feketefenyő

Ezzel a bejegyzéssel már vagy négy hete adós vagyok, pedig igazán különleges fáról szól. Az alábbi kép úgy 30 éve készülhetett. Két éve bukkantam rá az Arborétumok országszerte című könyvben (Mezőgazdasági Kiadó, 1984). Akkor nem gondoltam, hogy a rajta látható, ránézésre igen vastag feketefenyő még mindig élhet. Így csak megcsodáltam a képet, de nem kezdtem a fa után kutatni.

Nemrég azonban Bartha Dénes falistáját böngészve ismét rátaláltam. Körméretét 450 cm-nek írja, jó egészségi állapottal, ezután persze nem hagyott nyugodni a fa. Augusztus végén aztán ellátogattunk Lovászpatonára. Nem is kellett sokáig keresni a fenyőt, gyorsan megtaláltuk. A kastélypark hátsó bejáratánál áll.

Szakadó esőben:


Törzskörméretét 430 cm-nek mértük. Bár alsó ágai szárazak, még mindig jó állapotban van.

A környék bővelkedik még felfedeznivalóban. Hazafelé tartva, a közeli Gic határában egy erdőfoltban párját ritkító, 440 cm-es vadgesztenyét találtunk. Valószínűleg egykor a gici kastély parkjához tartozott.


2010. augusztus 17., kedd

Szentendrei-sziget

Vasárnap a Szentendrei-szigetre látogatunk el, ami kitűnő dendromániás terepnek bizonyult. Nem tudtuk, merre érdemes keresgélni, ezért szúrópróbaszerűen néztünk ki egy-egy ártéri részre, hajóállomásra. Az időjárás nem volt kegyes hozzánk, többnyire esett az eső, nagy volt a sár. Ez mégsem szeghette kedvünket, hiszen mindjárt a legelején egy 765 cm-es nyárfába szaladtunk bele a váci révnél. Az általunk talált egytörzsű fák között most ez a listavezető.

Törzse ép, koronája egészséges, még sokáig elélhet.

Nem messze tőle, az ártéren nagy fehér nyár áll. Törzse alul erőteljesen kiszélesedik, ámulva mérjük körbe. Törzskörméret: 740 cm.


Ártér hagyásfákkal.


Van itt 770 cm-es nyár is, igaz ez kettős törzsű.

Végezve ezen a területen dél felé vettük az irányt. A sziget nagy része vízvédelmi terület, melyet a természetbúvárok engedély nélkül nem látogathatnak. Így csak a szentendrei révig hajthattunk. A révnél itt is méretes, 590 cm-es nyárfa fogadott.

Pár száz méterre északra, keskeny ártéri erdősávban 615 cm-es nyárfa áll.

Innen ismét északnak fordultunk. A kirándulás következő nagy meglepetése Pócsmegyeren fogadott bennünket. A rév közelében egy kúria udvarán nagy ezüstjuharra lettünk figyelmesek. A kaput zárva találtuk, de szerencsére kis idő múltán megjelent a tulajdonos, aki megengedte, hogy megmérjük a fát.

440 cm-es körméretével az ezütjuharok között a legnagyobb lehet az országban, és az összesített juharlistán is előkelő helyet foglal el.

Az 1780-ban épült kúria és a büszke gazda.


Még ellátogattunk a sziget északi csücskébe is. Itt egy szép fűzfaligetet találtunk két 600 cm-es és több kisebb fűzzel. Kevés ilyen nagy koronájú fűzzel találkoztam eddig:


A visegrádi vár.

2010. február 5., péntek

Márkus-szekrénye

Tés és Várpalota között található a Márkus-szekrénye nevű erdőrész, melyről már korábban olvastam (>). Régóta tervbe volt véve a terület meglátogatása, a héten erre is sort keítettünk. Jandala Attilával együtt vállalkoztunk a fák felderítésére, akivel Csőszpusztán találkoztunk. Csőszpuszta majorság lehetett, szép fasorok, méretes gyertyánok, tölgyek, hársak fogadtak minket. Érdemes lenne még itt alaposan körülnézni, nekünk most erre nem jutott időnk.

400-as akác Csőszpusztán:


Csőszpusztáról tovább mentünk Tésre, ahonnan gyalog közelítettük meg az erdőt. A Várpalotára vezető út mellett kőrisek sorakoznak, ez a szép példány 470 cm körméretű:

Szép 405 cm-es bükk útközben. Mellette áll még egy hasonló bükk:


A néhol combig érő hó nagyon megnehezített a dolgunkat, ilyenkor igazi küzdelem volt a haladás. Azért megérte, az erdőben nem kellett csalódnunk. A területen számolatlanul állnak az öreg cserek, ez 420 cm-es:

A területet völgyek szabdalják, ahol a csereket bükkök váltják fel. Igazi őserdő, ahol már régóta nem folyik művelés. Ilyen és még nagyobb bükkökkel találkoztunk, ez 405 cm körméretű:

És persze a hársak sem hiányozhatnak innen. A hajlott, göcsörtös, mesébe illő fák üde színfoltjai az erdőnek. Ennek 4,5 méter a törzskörmérete:

Nem messze tőle áll a rangidős, 510 cm-es körméretű:

A terület hatalmas, könnyen lehet, hogy csak a töredékét láttuk. Ide még mindenképpen érdemes lesz visszajönni.

2009. december 16., szerda

Fűzfás legelő - Vereb tölgye

Az ember soha nem tudhatja, mikor botlik nagy fákba. Van olyan, hogy egész nap úton van, és nem talál semmit, de szerencsére olyan is előfordul néha, hogy váratlanul több nagy fára lel.
A hétvégén egy rövid délelőtti kirándulást terveztünk az egykori verebi Végh-kastély parkjába. Vereb felé hajtva azonban még Lovasberény határában egy kicsi fás legelőt pillantottunk meg. Fejér megye nem a fás legelőiről nevezetes, ez a második, amit eddig találtunk, többet nem is ismerek. A legelő fái kivétel nélkül füzek, és igen sok közülük listás méretű.

4-500-as füzek ligete. Hátul alacsonyan szétágazó törzsű 605 cm-es példány:

A legelő keleti felén sűrű bozótban több nagy fűz áll egy sorban, ez 625 cm-es:

Mindjárt mellette magasodik egy 715 cm-es törzskerületű. Emellett egy másik 600-as fűz áll, de erről nem sikerült normális képet készíteni. A 700-as:

Mindenfelé méretes füzek. A középső fa 695 cm-es, jobbra tőle hátul 620 cm-es, balra többtörzsű 670 cm-es.

A 620 -as kicsit közelebbről:

A verebi park is tudott még meglepetéssel szolgálni. Őszintén szólva nem nagyon számítottunk rá, hogy lesz itt igazán nagy fa. A kastélyt a világháború után széthordták, helyén szovjet katonai emlékmű áll. A park eredeti növényzete is régebben kipusztulhatott, de egy tölgynek valahogy sikerült megmaradnia. Tözse 515 cm kerületű.