2016. december 26., hétfő

Duna menti fás legelők nyomában

Egy ártéri fás legelő felderítése mindig izgalmas. Itt kis területen koncentráltan fordulnak elő koros nyár- és fűzfák, melyekből jó eséllyel futhatunk hatalmas példányokba.

A Solt-Révbérpuszta közelében található fás legelőt ma is használják. A terület szépen kirajzolódik a fentrol.hu 1966-os felvételén:


Mára a fák töredéke maradt csak meg, és a nagyobbak is legfeljebb erős ötszázasok. Van itt egy 625 cm-es törzskörméretű fűz, de az alacsonyan elágazó.


Ugyan nincs erre igazán nagy fa, ha erre járunk érdemes felkeresni ezt a szép területet.


Következő célpontunk a dunaszentbenedeki ártér fás legelője volt, melyről Varga Anna országos adatbázisa nyomán értesültünk. A legelő az ártér mélyén, a Bum-szigeten található. Mi a géderlaki kompkikötőtől, északról közelítettük meg.


Panorámás budi útközben:


Az ártéren egykor kiskertek sorakoztak, azonban mára szinte mindent beszántottak, a környező épületek pusztulnak:


Több komoly nyárfa is utunkba akadt, a legnagyobbak 5,5 méter körüliek voltak.


A Pakssal szembeni ártér:


Nincs már messze a Bum-sziget:


Már a sziget bejáratánál tartottunk, mikor keletre, egy szántóföld túloldalán tölgyek sötét lombja és egy toronymagas nyárfa tűnt fel:


Az ilyen hívogató lombok persze beszívják az embert az erdőbe. A tölgyek nem bizonyultak méretesek, a nyárfa annál inkább. Törzskörmérete nem kiemelkedő (éppen 6 méter fölött van), viszont  tömege egyszerűen lenyűgöző. Magasságával és masszív lomkoronájával kevés másik nyárfa veheti fel a versenyt.


Hiába kutattam emlékeim között, sem élőben, sem képen nem láttam még ilyen nyárfát. Az eddigi nagy kedvenc szabadbattyánit is maga mögé utasítja.


Miután kigyönyörködtük magunkat, a legelő felé vettük irányt. Már a szigetre vezető töltés mentén nagy füzek és nyárfák álltak.


A szigetre érve szinte egyedülálló látvány fogadott: nagy fűz és nyárfák mindenfelé:


Kezdésnek egy gnómszerű, 730 cm-es nyárfát mértünk:


Utána pedig a sziget királyát, egy 760-as füzet:


Lenyűgöző törzs:


 Egy 675 cm-es nyárfa a szomszédja:


A legelő északi csücskénél:


Ilyen 500-as nyárfából több is akad erre:


A déli részen a fűzfák dominálnak:


Romos, 660 cm törzskörméretű fűz a bozótban:


Szépreményű, 645 cm-es nyárfa egy sűrűbb részen:


A lórévi legelőn tízzel több listás fa van, de ez a terület több szempontból mégis felülmúlja. A világtól szinte teljesen elzárt, hosszú gyaloglás árán érhető csak el, ma is intenzíven használják, szemét pedig gyakorlatilag nincs a környéken. Itt járva mégis volt némi rossz érzésünk: tucatnyi fát láthatóan a közelmúltban távolítottak el a legelőről, némelyikük tuskója 2 méter átmérőjű volt:


És valóban, a GoogleEarth műholdképei alapján ezeket a fákat 2011 és 2013 között, feltehetőleg egyszerre vágták ki. A fakivágások okát csak találgatni tudom, Natura 2000-es területről van szó, így gondolom valamilyen védettséget is élvez. "Akkor és most", csak néhány fát kiemelve:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése