Szinte minden évben ellátogatunk a tököli nagy nyárhoz, tavaly ez mégis elmaradt. 2025-ben már januárban sort kerítettünk rá. Jó állapotú fa, ha minden jól megy 4-5 év és eléri a 10 méteres törzskörméretet.
Mikor először láttuk még szép ártéri erdő húzódott mellette, azóta a nemesnyarasok terjeszkedése ide is elért.
Áprilisban a visegrádi Bertényi Miklós fűvészkertet kerestük fel. Pár éve már voltam erre és akkor nagy izgalommal olvastam a bejárat közelében kihelyezett ismertetőt, miszerint a legöregebb fa itt egy 350 éves kocsánytalan tölgy. Akkor nem jutottunk be, most pótoltuk az elmaradást. Szép nagylevelű hárs pusztuló lucok között:
A területet az 1960-as évektől kezdődően gyökeresen átformálták. Akkor még jó ötletnek tűnt, hogy a lombos erdőt lucosra cserélik. A fenyves sorsa:
Az elegyes részeken viszont gyönyörű az erdő:
300-as vadcseresznye:
A nagy tölgy az arborétum felső részén található. Táblája szerint 530 cm a körmérete, én 495 cm-t mértem:
Körméretre kisebb, viszont jóval látványosabb kocsánytalan tölgyből van itt néhány:
A következő dendromán élményre egészen októberig kellett várni. Egy útlezárás miatt Kiskörére keveredtünk, ahol nem hagyhattuk ki a nevezetes tölgyet:
Nagy koronát tart fenn, azonban fiatalos lendületéből sokat vesztett az utóbbi években. Több nagy ága letört, a száradó csonkok csúnyán, kezeletlenül meredeznek. Kérge itt-ott elkezdett leválni.
A Tisza gátjáról még a színesedő őszi lombozat között is vastag nyárfatörzsek tűntek fel. Nem volt mérőszalag nálam, szemre 500-700-asoknak tűntek. Egy kiemelkedően szép, magas törzsű példány:
A visszajelzések alapján senki nem mérte korábban ezeket, úgyhogy két héten belül újra felkerestem a területet. A nagy tölgy a gát mögött, a háttérben méretes nyár aranyló lombja:
Ugyanaz a nyárfa közelről. Törzse 625 cm-es:
Párja egy kissé kétdimenziós, de látványos 740 cm-es példány:
Számomra kiemelkedett a találatok közül egy 830 cm-es fehér nyár. Jobban szemügyre véve sarjeredetű lehet, mégis impozáns fa, van benne anyag:
A sűrűben sajnos nem igazán sikerült jó fényképet készítenem róla.
Két fekete nyár, a bal oldali törzs önmagában 660 cm-es:
Mintegy másfél óra alatt 12 nyárfát regisztráltam 6 méter felettinek (ebből egy erősen többtörzsű, alacsonyan elágazó). Nem számítottam ilyen kis területen ennyi nagy fára, a hely bőven felülmúlta a várakozásaimat.
Innen kerékpárral a 13 km-re lévő Saj-fok felé vettem az irányt, mert a Google utcanézet itt is mutatott egy nagy nyárfát. Ráadásul a Saj-foknál egy, a műholdképek alapján igen ígéretes puhafás legelőre emlékeztető terület húzódik amit ha csak részben is, mindenképp szerettem volna feltérképezni. A Saj-fok felé haladva számtalanszor tértem le a töltésről egy-egy ígéretesnek tűnő nyárfát leellenőrizni. A kerékpárt persze nem akartam az út mellett hagyni (meglepően nagy volt a forgalom a töltésen) így összességében jó kis munkát csináltam magamnak. Szúrópróbaszerűen a Tisza felé vezető földutakon is elindultam, amik azonban többnyire a semmibe vesztek. Itt-ott megpróbálkoztam a dzsungelen átvágni, és furcsamód azt tapasztaltam, hogy itt, a Tisza mellett ez sokszor majdnem lehetetlen, vagy irreálisan nagy erőfeszítést igényel. A tapasztalatokból ítélve számtalan 500-as nyárfa van az itteni erdőkben, némely csak 1-2 centivel maradt el a 6 métertől. Volt ugyan pár méretes példány, ezeket viszont nem találtam elég meggyőzőnek - mindössze egyet találtam 600 cm felett, ami átment a rostán.
Mikor végre elértem a kiszemelt legelőt, elszánt ugatás fogadott. Egy szürkemarhacsordát őriztek a hangjukból amúgy igencsak harciasnak ítélt kutyák, ez pedig általában nem túl jó kombináció. Ha ez nem lett volna elég, a terület határát rengeteg belépést tiltó táblával látták el. Ez a 3 tényező együtt most sok volt, így gondoltam egy következő alkalomra halasztom a látogatást. Rövid pillantás a legelőre:
Azóta Szél Győző és Baráth Miklós is bejárta a területet és sok szép találatról számolt be. Én akkor beértem a Saj-fok előbb említett nyárfájával. Az öreg vízátemelő mögött magasodik a Google-ön kiszúrt nyárfa:
Valóban méretes, 645 cm-nek adódott:
Még bolyongtam kicsit a legelő melletti erdőben, de igazán nagy fát itt sem találtam. Hátul szép 500-as nyár:
Az év vége tartogatott még egy kirándulást. Decemberben a Csepel-szigetre látogattam el, hogy leellenőrizzek pár régi ismerőst. A nagy nyárfa Tököl mellett 977 cm-es:
Sokszor jártunk Tökölön az elmúlt 10 évben, azonban mindig csak a legnagyobb, amúgy is jó minőségű úton megközelíthető nyárfát néztük meg. Elhatároztam, hogy most nem hagyom ki azt a nyárfát, ami annak idején itt a legnagyobb hatást gyakorolta rám. Az élmény most is ugyanaz volt, mint régen. A 900-as fánál mindig elcsodálkozom, hogy milyen óriási kerületű fáink vannak. Ez a másik viszont egyszerűen letaglóz és ámulatba ejt a tömegével annak ellenére, hogy "csak" 700-as:
Kerületben jóval elmarad az előző fától, 775 cm-es. Viszont abszolút egytörzsű, magas fa, ami a kidudorodások miatt a mért kerületénél is jóval nagyobbat mutat. Ebben a méretben szerintem ritkaság a hasonló habitusú fekete nyár. 10 év alatt mindössze 25 cm-t gyarapodott, nyárfáknál ez csekélynek számít. Erőteljesen töredezik, a 8 métert már lehet, hogy nem fogja elérni.
Vele szemben, az árok túloldalán hasonló méretű látványos fűz állt, melyből mára nem sok maradt:
A Szigetújfalu és Ráckeve közötti kanyarban álló tölgy szépen halad a listát jelentő 5 méteres körméret felé. Némi borostyánt is belemérve 495 cm-esnek adódott:
A fő célpont Lórév volt, ahol a kompkikötőnél kivételes füzes-nyaras liget kezdődik. 10 éve 16 fát mértünk itt listásnak. A legnagyobb fa egy 800-as nyár volt, és azt reméltem, hogy ennyi idő alatt a 700-as nyárfák közül is átléphette egy-két példány a 8 méteres határt.
A kezdet nem volt túl biztató, egyből látszott, hogy a fák megfogyatkoztak, itt-ott torzók meredeztek a nagy lombok helyén:
Az egyik fő reménységem, a Dendrománia listára 729 cm-rel felkerült nyárfa maradványai:
Mellette a legimpozánsabb itteni fa letört, elszáradt csonkja:
A 800-as egy nem túl meggyőző, lefelé elképesztő módon megvastagodó nyár. 826 cm-rel került fel a Dendrománia listájára, most 860 cm-t adtam neki.
A másik nagy reménység, egy 785 cm-es nyár széthasadt, törzsének csak kis része áll:
Hamar bebizonyosodott, hogy a Dendrománia listájára felkerült fák többsége részben, vagy teljes egészében megsemmisült: a füzek még élnek, de szétestek, nyárfából pedig mindössze 2 vészelte át az elmúlt éveket. Érdekes viszont, hogy annak idején 6 fa valahogy nem került fel a Dendromániára és valami csoda folytán éppen ezek javarészt még megvannak. Egy 2015-ben 600 cm-es fa most 640-es, még nincs a Dendrománián:
635 cm-ről 660-ra nőtt egy másik listáról lemaradt nyárfa:
És vannak a listába újonnan belenövők is. Egy, amúgy szemétlerakónak használt rész szélén álló 600 cm-es nyár:
615 cm-es nyár:
A képen balról jobbra haladva 600 cm-es fűz, 600 cm-es és egy erős 500-as nyár jelöli ki a nagyfás terület határát:
Kicsit odébb tipikus fűzfaroncs:
Még van élet ebben az egykor szépséges fűzben, ami 630 cm-rel felkerült a listára:
Ez a nyár 639 cm-rel került fel annak idején, teljesen halott:
Tőle pár lépésre áll ez a listáról lemaradt nyárfa. 2015-ben 640 cm-nek mértük, én most 725-nek:
Jobbra a nagy nyár, balra egy roskadozó, listáról szintén lemaradt 640 cm-es fűz:
Tovább haladva, a legelő északi részén szintén belenőtt pár nyárfa a listába. 605 cm:
Közelükben egy listáról hiányzó délceg nyár. 10 éve 650 cm-nek mértük, most 685-öt mutatott a mérőszalag:
Listássá érett, 630 cm-es nyár:
Szétesett ez a Dendrománián 660 cm-rel szereplő nyárfa:
A végére még két 605-605 cm-es daliás, listába éppen belenőtt nyárfa:
A Lórévtől délre elterülő ártér kisebb sűrűségben ugyan, de számos méretes fát rejt, a Dendrománián még nem szerepelnek. Csaknem napra pontosan 10 éve derítettük fel ezt a részt. Személyes kedvencem itt egy fantasztikus, 2015-ben még hibátlan, 725 cm-esnek regisztrált fűz. Biztos voltam benne, hogy hatalmasat nőtt és akár a környék fűzfakirálya is lehet már. Azonban lesújtó kép fogadott: a bozótból alig látszott ki, nagy ágai pár kivétellel letörve - napjai meg vannak számlálva. Innen még egész jól látszódik a törzse, 800 cm-esnek mértem:
A többi oldalról nehéz jó szöget találni a lehullott ágak tömege miatt:
Itt egy egész jó rész kezdődik, sok a méretes fa, de 10 éve még kevés volt listás. Ez a nyár egy erős 500-asból 655 cm-esre nőtt:
Listássá nőtt 600-as füzet és nyárfát is mértem miközben egy már ismert, gnómszerű nyárfát kerestem. Szerencsére megvan, 660 cm-ről 745 cm-re hízott. Nem túl impozáns, koronája viszonylag kicsi, azonban olyan növekedési potenciál van benne, hogy mindenképpen fel kell még keresni a következő években:
Kicsit távolabb lett volna még egy sor ellenőrizendő fa, de ezzel a tervezett program véget ért. Hazafelé még kiszúrtam a sűrűben egy nyárfacsoportot, melyet 10 éve is nézegettünk már. Egymáshoz szorosan közel nőtt törzsek alkotják, mely 2015-ben annyira komolytalannak tűnt, hogy nem is nagyon akartuk megmérni. Igen elcsodálkoztam mikor láttam, hogy mára mennyit változott a kép, mennyire összeforrtak a törzsek. Most úgy 160 cm-ig egyben van, körmérete pedig 760 cm-ről 850 cm-re nőtt:
Kicsit odébb áll a testvére, mely az összeforrás egy korábbi stádiumában áll. Ez a legalacsonyabb ponton olyan 120-130 cm-ig nőtt össze. 800 cm-ről 865 cm-esre növekedett, innen ez is egész jól mutat már:
Érzésem szerint számos nagy nyárfánk, köztük a tököli is hasonlóan keletkezhetett. Ha már ennyire belejöttem, még egy összenőtt csoportot felkerestem a kompkikötő felé haladva. Ez 10 éve olyan 620 cm-es lehetett, most 795 - utólag belegondolva meghökkentő gyarapodás, remélem nem néztem el a mérőszalagot. Talán csomorosságuk miatt ezek kevésbé alkotnak egységes képet, de bőven fejmagasság felett összenőttek:
Árokba dőlt ez a nagy nyárfa, 620 cm-es volt:
A végére, a legelőhöz közeledve még egy fűzfaroncs. 639 cm-rel ez már szerepel a Dendrománián, ma már aligha lehetne megmérni:
Zárásként még a korábbról ismert, talán országos rekorder déli ostorfa Budapestről, a Wekerletelepről (bal oldalt hátul). 362 cm-nek mértem, így már az összesített ostorfa-listán is előkelő helyen lenne:
