Tés és Várpalota között található a Márkus-szekrénye nevű erdőrész, melyről már korábban olvastam (>). Régóta tervbe volt véve a terület meglátogatása, a héten erre is sort keítettünk. Jandala Attilával együtt vállalkoztunk a fák felderítésére, akivel Csőszpusztán találkoztunk. Csőszpuszta majorság lehetett, szép fasorok, méretes gyertyánok, tölgyek, hársak fogadtak minket. Érdemes lenne még itt alaposan körülnézni, nekünk most erre nem jutott időnk.
400-as akác Csőszpusztán:
400-as akác Csőszpusztán:
Csőszpusztáról tovább mentünk Tésre, ahonnan gyalog közelítettük meg az erdőt. A Várpalotára vezető út mellett kőrisek sorakoznak, ez a szép példány 470 cm körméretű:
Szép 405 cm-es bükk útközben. Mellette áll még egy hasonló bükk:
A néhol combig érő hó nagyon megnehezített a dolgunkat, ilyenkor igazi küzdelem volt a haladás. Azért megérte, az erdőben nem kellett csalódnunk. A területen számolatlanul állnak az öreg cserek, ez 420 cm-es:
A területet völgyek szabdalják, ahol a csereket bükkök váltják fel. Igazi őserdő, ahol már régóta nem folyik művelés. Ilyen és még nagyobb bükkökkel találkoztunk, ez 405 cm körméretű:
És persze a hársak sem hiányozhatnak innen. A hajlott, göcsörtös, mesébe illő fák üde színfoltjai az erdőnek. Ennek 4,5 méter a törzskörmérete:
Nem messze tőle áll a rangidős, 510 cm-es körméretű:
A terület hatalmas, könnyen lehet, hogy csak a töredékét láttuk. Ide még mindenképpen érdemes lesz visszajönni.