Fenékpuszta

Bartha Dénes 1994-es gyűjtésében (>) szerepel egy fenékpusztai tölgy, 515 cm-es törzskörmérettel. Már régóta szerettem volna utánanézni, a hétvégén végre erre is sort tudtunk keríteni. Sajnos a majorsági épületek nagyon rossz állapotban vannak, ráadásul mindenütt sok szemét fogadott. (Vigyázzunk, az aknafedlapokat a szorgos kezek már rég összeszedték.)A főépülethez vezető fasorból kitűnt egy gyönyörű, 430 cm törzskörméretű fa. Először hársnak néztem, de Bartha Dénes listájával összevetve lehetséges, hogy inkább hegyi szil:

Egy darabig keresgéltünk, majd a kastélyépület mögötti műhelyben dolgozók adtak útbaigazítást. Sikerült is megtalálni, és habár nem 500 éves, mint ahogy ott mondták, törzsének kerülete tényleg 5 méter fölött van, egészen pontosan 555 cm. Nagyon szép fa, kerek koronájú, magas, hibátlan törzsű:
A tölgy mellett végződik a Fenékpusztát Keszthellyel összekötő védett fenyőfasor:

Elpusztult Magyarország legnagyobb bükkfája

A Geocaching egyik oldala a Hertelendy kastély és a dabospusztai templom romjához nyújt útmutatót (>). Nem messze tőlük található az a páratlan élményt nyújtó bükkös, mely számos hatalmas fát rejt, többek között a országos listavezető bükköket is. Ezt az oldalt szoktam nézegetni, a kirándulók néha-néha töltenek fel képeket az útjukba eső öreg fákról. Nemrég óriási kidőlt bükk képét pillantottam meg itt:

A képet nézve egyre inkább úgy éreztem, hogy ez a 630-as, tehát a rekorder. Nagyon hasonló volt maga a fa (illetve ami megmaradt belőle) és a környezete. Aztán Pósfai György hívta fel a figyelmemet a bükkfa mögötti gyertyánra, és az azon található fehér foltra. Ez alapján egyértelműen beazonosítható volt. Teljesen megdöbbentem, hiszen csak pár hónapja jártunk ott, és akkor úgy tűnt, teljesen egészséges. Ugyan kicsit kezdett már gombásodni, de így is nagyon masszív fa hatását keltette.

A fa 2008. augusztusában. Sajnos a dendrománok nem sokáig örülhettek neki:

És ahogy Vajda Ernő láthatta 1965. otóberében:

Öreg fáink egyre fokozódó ütemben pusztulnak, különösen igaz ez a bükkökre. 2002-ben pusztult el a balatoncsicsói öreg bükk mely szintén 600-as volt, ma már csak a csonkja látszik. Ennek közelében pár évtizede még nagyobb bükk állt melyet szintén Vajda Ernő örökített meg:

Egyes források szerint nem olyan rég Gyenesdiástól északra, állt egy 6,5 méter körméretű bükk. Az 1963-as Kertészeti Lexikon még nagyobb, 780 cm kerületű bükkről tesz említést, ami a bükköket tekintve szinte felfoghatatlan méret. Az előzőekhez hasonlóan ez is nyomtalanul eltűnhetett azóta. Ráadásul nem elég a fák természetes pusztulásának mértéke, az emberek is tesznek róla, hogy egyre kevesebb fa érje el a matuzsálemi kort, gondoljunk csak a henyei bükkfa esetére. Tavaly nyáron felgyújtották, hatalmas üreg égett a törzsébe, így valószínűleg ez sem áll már sokáig.

Adony, Sinatelep

A legutóbbi adonyi találatokon felbuzdulva vasárnap újra ellátogattunk a szigetre. Szinte hihetetlen, hogy akkor egyből beleszaladtunk a sziget két legnagyobb fájába. Igazán nagy fát most nem találtunk, viszont a sziget egyes részeit valóságos hóvirágtenger borította:

A szigetet elhagyva, a rév közelében méretesnek tűnő nyárfákat pillantottunk meg. Fogadni mertem volna, hogy a legnagyobb megvan 600-as, azonban a bütyök alatt "csak" 580 cm a körmérete.

Ezután Sinatelep felé vettük az irányt, a műholdkép alapján ígéretesnek tűnt a környék. És valóban: Sinatelep mellett ma is használatban lévő fás legelő húzódik, melyet Duna menti ártéri ligeterdő határol. Máris az elején szép 615 cm-es fűzfát találtunk. Mögötte különös, alacsonyan elágazó 700-as nyárfa áll:

Sok nyárfát találtunk, melyek körmérete alíg marad el a 600 cm-től. A nap legnagyobb fogása egy 720 cm kerületű, gyönyörű nyárfa volt:

A másik oldalról:

A sinai legelő északi részén 600-as körüli nyárak álldogálnak, a távolban megviselt fűzfa:

Magyarország legnagyobb fája?

A mai fő célpontunk Ercsi öreg tölgye volt, melyet Balogh András említ könyvében (Magyarország nevezetes fái). Ha már arrafelé jártunk, megnéztünk Tárnok közelében egy nyárfát, amit egyszer a vonatról szemeltem ki, elég nagynak tűnt. Egykor kastélyparkban állt, sajnos a kastélynak ma már nyoma sincs. A fa valóban méretes, törzskörmérete 715 cm.

Ezután az ercsi tölgy következett. Könnyen megtaláltuk, az ártéri szigetre bevezető út mellett áll. Éppen elérte a listás méretet, 505 cm kerületű a törzse. Igen formás fa, sajnos mintha száradna.

Ezután Adony felé vettük az irányt, láttam az Interneten, hogy kastélyparkjában szép tölgyek állnak. Még Adony előtt nagy fákat pillantottunk meg a Duna felé. Ezek aztán nem voltak annyira méretesek, a legnagyobb fa egy 400 cm-es tölgy volt. A nagyobb koronákat követve elértünk a Dunapartra. Legnagyobb meglepetésünkre egy óriási nyárfamonstrummal találtuk szembe magunkat. A töltés felől nézve alacsonyan elágazik, de lejtős terepen, a töltés oldalában áll, így a túloldalról nézve ugyanez az elágazás 2 méter magasan van. Az ágait külön-külön mérve is listás méretet kapunk, egyben pedig 1075 cm-t!

A part felől teljesen egységes képet nyújt:

Jó lenne még itt körülnézni, több nagy fa áll a partoldalban, köztük ez a 735 cm törzskörméretű fűz:

Az adonyi parkot is érdemes megnézni, két szépségdíjas tölgye, és egy 400-as ostorfája is van. Ez a kisebbik tölgy 435 cm körméretű: