2010. augusztus 17., kedd

Szentendrei-sziget

Vasárnap a Szentendrei-szigetre látogatunk el, ami kitűnő dendromániás terepnek bizonyult. Nem tudtuk, merre érdemes keresgélni, ezért szúrópróbaszerűen néztünk ki egy-egy ártéri részre, hajóállomásra. Az időjárás nem volt kegyes hozzánk, többnyire esett az eső, nagy volt a sár. Ez mégsem szeghette kedvünket, hiszen mindjárt a legelején egy 765 cm-es nyárfába szaladtunk bele a váci révnél. Az általunk talált egytörzsű fák között most ez a listavezető.

Törzse ép, koronája egészséges, még sokáig elélhet.

Nem messze tőle, az ártéren nagy fehér nyár áll. Törzse alul erőteljesen kiszélesedik, ámulva mérjük körbe. Törzskörméret: 740 cm.


Ártér hagyásfákkal.


Van itt 770 cm-es nyár is, igaz ez kettős törzsű.

Végezve ezen a területen dél felé vettük az irányt. A sziget nagy része vízvédelmi terület, melyet a természetbúvárok engedély nélkül nem látogathatnak. Így csak a szentendrei révig hajthattunk. A révnél itt is méretes, 590 cm-es nyárfa fogadott.

Pár száz méterre északra, keskeny ártéri erdősávban 615 cm-es nyárfa áll.

Innen ismét északnak fordultunk. A kirándulás következő nagy meglepetése Pócsmegyeren fogadott bennünket. A rév közelében egy kúria udvarán nagy ezüstjuharra lettünk figyelmesek. A kaput zárva találtuk, de szerencsére kis idő múltán megjelent a tulajdonos, aki megengedte, hogy megmérjük a fát.

440 cm-es körméretével az ezütjuharok között a legnagyobb lehet az országban, és az összesített juharlistán is előkelő helyet foglal el.

Az 1780-ban épült kúria és a büszke gazda.


Még ellátogattunk a sziget északi csücskébe is. Itt egy szép fűzfaligetet találtunk két 600 cm-es és több kisebb fűzzel. Kevés ilyen nagy koronájú fűzzel találkoztam eddig:


A visegrádi vár.